Békás-szoros
 Egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a nemzeti park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.

Segesvár
 Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét.

 Látnivalók
•    Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része
•    Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.
•    Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.
•    Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, 1422 és 1488 között átépítették, tornyát 1463-ban csatolták hozzá.
•    Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll.
•    Közelében az egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete.
•    A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel, eredetijét1642-ben építették.
•    Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített kolostortemplom, eredetileg domonkos templom, a 15. században bővítették, majd a reformátusoké lett. 1676-ban tűzvész rongálta meg. A kolostort 1886-ban bontották le.
•    A járványkórházi templom 1575-ben épült késő gótikus stílusban.
•    A régi megyeháza 1888-ban épült, közelében áll Petőfi mellszobra.

Tusnádfürdő város Romániában Hargita megyében. Országos hírű fürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa.

Látnivalók
•    A Felső-Sólyomkő nevű sziklaszirten egykori őrtorony maradványai láthatók.
•    Határában van a festői Tusnádi-szoros, amely az Alcsíki- és a Háromszéki-medencét köti össze.
•    A Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava. Régi kápolnáját 1765-ben kozmási és tusnádi lakosok építették fel. 1775-ben a másik oldalon is épült egy kápolna, mely 1860-ban romba dőlt. 1842-ben a régi is leégett. Mai Szent Anna kápolnája 1977-ben épült, búcsúja július 26-án van.
•    A Csomád ikerkráterében a Mohos havasi tőzeglápja terül el.
•    Római katolikus temploma az 1929-ben épített kápolna helyére 1982 és 1985 között épült.
•    Ortodox temploma 1939 és 1979 között épült.

Csíksomlyó
1959 óta Csíkszereda településrésze Romániában Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor
•    A templom előtti tér bal oldalán álló Nepomuki Szent János kápolna 1767-ben épült, közelében áll az 1567. május 17-iki Tolvajos-tetői győzelem emlékműve, melyet 1870 körül hoztak ide.
•    A templom feletti domboldalban három kápolna is áll:
•    A 15. századi Salvator-kápolna középkori részletekkel, az 1456-os nándorfehérvári diadal emlékére épülhetett. 1780-ban újjáépítették, 1878-ban bővítették. Egykor kőfal övezte, őre a közeli remetelakban lakott.
•    A Szenvedő Jézus kápolnája a 15-17. században épülhetett, a búcsúsok ennek a közelében várják a napfelkeltét.
•    A Szent Antal kápolna 1750 és 1773 között épült Hallerkői Haller Krisztina költségén.
•    A kolostor mellett áll Csíkszék 1825 és 1841 között épített egykori székháza, ma tüdőszanatórium és kórház.
•    Az egykori római katolikus főgimnázium 1727-ben épült, falai közt sok híresség tanult, ma gyermekotthon.
•    A Lok-patak völgyében feltörő borvízforrás a lakosság kedvelt ásványvize.
 

  Korond
Falu a romániai Hargita megyében. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.

 LÁTNIVALÓK KORONDON
•    Híres fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdővel, három borvízforrással.
•    A régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje. 1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban felújították. Közben a megmaradt katolikusok 1648-tól egy kápolnát használtak. Az 1700-as években Atyhával közös volt a plébánia, Korondnak 1743-tól van saját, külön papja. A faluban katolikus elemi iskola működött, ezt a román hatóságok 1924-ben bezárták. 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.
•    Unitárius templomát 1720 és 1750 között építették, 1821-ben és 1971-ben megújították.
•    A templommal átellenben Falumúzeum található.
•    A falutól negyedórányira a parajdi országút mentén 535 m magasságban állt egykor Korondfürdő, melyet 1729-ben említenek először, 1890-ben birtokosa Gáspár Gyula, aki 1892 és 1900 között jelentősen kiépítette. 1938-ban a fürdő csődbe jutott, fenyőfáit kivágták, épületeit lebontották. A helyet ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeiről és borvízforrásairól nevezetes.
•    A Barátok kertje nevű helyen egykor kolostor állott, ahova 1783-ban költöztek a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból. Helyén malom van.
•    A falu határában aragonitot bányásznak.
•    Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből.
•    Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni.
•    Magyarnyelvű Középiskola előtt modern emlékmű.

Homoród fürdő

Ezt a helységet Harghita megyében,Székelyudvarhelytől 18, Csikszeredától 34 es Szentegyházától 6km.-re találhatjuk meg.
Kis település amit nagyon sok turista felkeres.Ásványviz forrásairól híres: Fenyves, Ilona, Mária stb. amelyek évszázadok óta léteznek és néhány közülük akár 6000-7000 l napi hozzammal rendelkezik. Emésztő- szív és érrerendszeri betegségekre valamint vérszegénységre javallottak.
A források melletti vendéglőben nagyon jól lehet étkezni és télen pedig a sízők akár a műhavas sípályát is élvezhetik. A panzió mellett lovarda műkodik egész évben.
A panziók tobbsége parasztház, melyek izlésesen vannak kialakítva és berendezve, a többi épület kabana vagy villa amelyek a falusi turizmus igényeinek megfelelően vannak kialalkitva.

 

Madarasi Hargita

A Madarasi Hargita ma Erdély egyik legnépszerűbb síközpontja. A Hargita-hegység a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége, legmagasabb csúcsa a Madarasinak nevezett részen van (1801 méter). A hegyvonulat középső része, az ún. Központi Hargita választja el a Székelyföldön belül a történelmi Csíkszéket és Udvarhelyszéket. Ennek csúcsa a székelyek szent hegyének tartott Madarasi Hargita.

Csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a környező hegyvonulatokra: szép időben látható csaknem az egész Erdélyi-medence, ellátni a Fogarasi-havasokig, a Királykőig. A környező domborzati formák közül a legfontosabbak (szabad szemmel láthatók) a Hargita-fennsík, a Görgényi és Gyergyói havasok, a Libán-tető és a Hagymás hegység. Keletre helyezkednek el a Csíki havasok, valamint a Csíki-medence.

Az itteni sípályák 1500 és 1760 m tengerszint feletti magasságban vannak, a síszezon általában december közepétől április közepéig működik, ebben az időszakban biztosan van hó a pályákon, ennek minősége az időjárástól függ. Ha kedvező az időjárás, a síidény május közepéig is eltarthat.

Hargitafürdő Csíkszeredához tartozó, hegyvidéki jellegü, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely, a csíkiak kedvenc síparadicsoma. A síelésre alkalmas hó általában 4 hónapot tart. Télen a középhószínt meghaladja a 60 cm-t. A település tengerszint feletti magassága 1300-1400 m.


Hargitafürdőt a kaolin-kitermelése tette ismertté, meg a már régebbről használt borvízforrásai és mofettája. Mindezek a Csicsói Hargita sűrű fenyveseinek szívében találhatók. Hargitafürdő mofettái, gőzlői és a peremvidéken igen gyakori a vasas magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források feltörése, melyek az erőteljes vulkáni utóműködésről tanúskodnak. Délre a Borhegyese (1379 m) magasodik a Fejszó-patak völgyfőjében (ugyanitt borvízforrás van).