A Madarasi Hargita ma Erdély egyik legnépszerűbb síközpontja. A Hargita-hegység a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége, legmagasabb csúcsa a Madarasinak nevezett részen van (1801 méter). A hegyvonulat középső része, az ún. Központi Hargita választja el a Székelyföldön belül a történelmi Csíkszéket és Udvarhelyszéket. Ennek csúcsa a székelyek szent hegyének tartott Madarasi Hargita.
Csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a környező hegyvonulatokra: szép időben látható csaknem az egész Erdélyi-medence, ellátni a Fogarasi-havasokig, a Királykőig. A környező domborzati formák közül a legfontosabbak (szabad szemmel láthatók) a Hargita-fennsík, a Görgényi és Gyergyói havasok, a Libán-tető és a Hagymás hegység. Keletre helyezkednek el a Csíki havasok, valamint a Csíki-medence.
Az itteni sípályák 1500 és 1760 m tengerszint feletti magasságban vannak, a síszezon általában december közepétől április közepéig működik, ebben az időszakban biztosan van hó a pályákon, ennek minősége az időjárástól függ. Ha kedvező az időjárás, a síidény május közepéig is eltarthat.